Ma éppen Sevillában a Plaza de Espana-n kellene sétálgatnunk és küldeni unokáinknak egy fotót erről a gyönyörű térről, ahol a Csillagok háborújának egyik jelenetét forgatták. De most természetesen nem vagyunk Spanyolországban, hanem a monitor előtt írogatom posztomat. Nagyon szeretünk utazni. Különösen most, hogy nyugdíjasok lettünk, még utoljára szétnézni a világban mielőtt egyre kisebb területre zsugorodik majd életterünk. Bolt, orvos, gyógyszertár. Talán még magánál az utazásnál is szórakoztatóbb, ahogy az Internet segítségével még az indulás előtt, a lakásunkból mindent meg tudunk szervezni. Repülőjegy, szállás, belépőjegyek, helyi vagy távolsági közlekedés, szétnézni a környéken a google map segítségével. Mindezt szépen belerakva a Visit a City alkalmazásba és ezzel elindulni, felfedezni egy várost vagy egy régiót igazán remek móka. Nekünk, akik az elmúlt század közepén születtünk ez már-már science fiction.
Sajnos a koronavírus az elmúlt napokban egy csapásra iszonyatos pusztítást végzett a turizmusban is. Egy újabb tevékenységgel kellett megismerkednünk: az utazás visszaszervezés. Ez persze sokkal kevésbé örömteli, mint megtervezni egy utat. Mennyivel másabb élmény, hogy hurrá sikerült jegyet venni az Alhambrába vagy, hogy visszakapjuk, a befizetett jegy árát. Eleve egy kellemetlen etikai döntés előtt állunk: egyáltalán visszaigényeljük-e a befizetett összegeket? Azért elég sok ennyi pénzt elbukni, csak úgy otthagyni Spanyolországban. De talán miattunk (is) bocsájtanak majd el egy recepcióst, egy pénztárost, vagy egy múzeumi őrt. Sem ők, sem mi nem tehetünk erről, csak az az átkozott vírus. Végül is úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk átrakni utunkat késő őszre, addigra talán normalizálódik a helyzet. Az erre az utazásra szánt pénzt pedig Spanyolországban fogjuk elkölteni. Így kezdtünk neki utazásunk újraszervezésének.
A Booking.com-ot felhívni lehetetlen. Én vagy tízszer próbálkoztam és feladtam. Mivel nyugdíjasok vagyunk, hogy spóroljunk, nem visszatérítendő szállást foglaltunk Sevillában és Malagán. Szombaton este a Booking weboldala egyértelműen azt írta, hogy ez pontosan az, amit vásároltam – nem visszatérítendő, tehát buktam a foglalást. Egy lehetőségem maradt, hogy levelet írhattam hoteleknek, van-e valamilyen más lehetőségem pl. átfoglalás. Vasárnap megérkezett a válasz, hogy ugyan nem visszatérítendő a foglalásom, de átrakhatom másik időpontra. Ez egybe eset eredeti elképzelésünkkel és kis keresgélés után a Ryanair járatkínálatában, sikerült is megfelelő időpontokat találni. Mindkét Hotel elég gyorsan visszajelzett, és az eredeti áron átrakta foglalásainkat az új időpontra. ( hétfőn este a Booking már lehetőséget adott egyes nem visszatérítendő foglalások visszafizetésére is.)
A Ryanair most sem hazudtolta meg magát. Ha csak teheti, nem töröl járatokat, ugyanakkor felajánlja, hogy ingyen módosíthatod foglalásodat. Eddig még igazán kedvesnek is néz ki a cég ajánlata, ám amikor megnézed a négy-hat hónap múlva felkínált jegyárakat, akkor rá kell, hogy ébredj a Ryanair nem egy jótékonysági intézmény. Nekünk a négy jegy módosítása – kettő Sevillába és kettő Malagából haza – több mint 18 ezer Forintba került.
Sevillából Córdobába vonattal terveztünk egy egynapos kirándulást. A vonatjegyek árát – annak ellenére, hogy a legolcsóbb PROMO tarifába tartoztak a Renfe a spanyol vasúttársaság automatikusan visszautalta.
Ugyanígy, Külön kérés nélkül visszautalta a Granadai Alhambra is az előre megváltott belépő jegyek vételárát. Visszakaptuk a Caminito del Rey túrára befizetett összeget is.
Sevillából Malagára az átköltözést illetve a Granadai kirándulást autóbusszal terveztük. Az ALSA-nál szinte óráról órára változott a helyzet, de végül is minden előre megváltott jegyünket visszafizették.
Összefoglalva, a spanyolok nagyon rendesek voltak, mindent maradéktalanul visszautaltak illetve a szállásokat átfoglalhattuk. Csak a Ryanair nyúlt le tőlünk 18 ezret. Ugyanakkor nincs harag feléjük sem, hiszen ebben a szituációban nincsenek igazán jó megoldások. Mi mindenképpen szeretnénk visszamenni késő ősszel Andalúziába, részben a csodálatos műemlékekért, részben mert abszolút korrektek voltak velünk. A karantén persze még sokáig tart, és lesz időnk elgondolkodni azon is, hogy miért annyira fontos nekünk bejárni világot, miért annyira fontos nekünk sétálni az Alhambrában vagy az Eiffel torony alatt. Több leszek-e attól, ha megnézek egy előadást a Metropolitan Operában, vagy a Louvre-ban mennyivel többet látok Mona Lisából mintha egy albumban vagy a neten nézném meg? Csak összekerozinozom a levegőt az unokáimnak, miközben egy szabad szemmel láthatatlan nyavalyás vírus padlóra küldi az emberiséget. Egy házi feladat a karanténban.
Fotó: világutazó.net , szerző
